Magyarország és Románia is elégedetlen az ukrán oktatási törvénnyel

Szijjártó Péter elmondta, hogy a találkozón az egyik legfontosabb kérdésként tartja napirenden a héten elfogadott ukrán oktatási törvénymódosítást. "Szégyennek tartjuk, hogy a módosítás súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait, szégyen, hogy egy, az EU-val egyre szorosabb kapcsolatokra törekvő ország ilyen, az európai értékekkel homlokegyenest ellentétes törvényt hozott. Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét" - mondta a magyar diplomácia vezetője. Hozzátette, hogy a törvénymódosítás a Kárpátalján működő magyar iskolák jelentős részének működését fenyegeti.
    
Az ukrán döntés nemcsak a 150 ezres lélekszámú magyar kisebbség érdekével, az európai értékekkel ellentétes, hanem semmibe veszi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait is. Ezért a magyar kormány minden létező európai fórumon fellép, hogy ez a jogszabály ne léphessen majd életbe - mondta Szijjártó Péter. Külön kitért arra, hogy a döntés Magyarország irányában különösen barátságtalan, mivel az utóbbi hónapokban többször világossá tette Budapest az ukrán vezetők számára, hogy a módosítás a magyar érdekekkel súlyosan ellentétes, mégis meghozta Kijev. Tette ezt annak ellenére, hogy Magyarország az elmúlt időszakban számos olyan segítséget nyújtott Ukrajnának, amely elementáris fontosságú volt akár az európai integrációs folyamat, akár Ukrajna szociális vagy biztonsági helyzete szempontjából - mondta. 
    
"Mi voltunk azok, akik a leghangosabban támogattuk az ukránok vízummentességét, az elsők között ratifikáltuk a társulási megállapodást Ukrajna és az EU között, gázt szállítunk Ukrajnának Magyarországon keresztül, 600 millió forint étékben nyújtottunk humanitárius támogatást, 2600 ukrán gyermek üdülését tettük lehetővé az utóbbi három évben. Ezek után az ukrán oktatáspolitikai döntést nem lehet másként értékelni, mint Magyarország és a magyar emberek hátba szúrásaként" - mondta Szijjártó Péter.

A román külügyminisztérium is aggodalmát fejezte ki csütörtökön az ukrán parlament által megszavazott új oktatási törvény és főleg annak a kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó hetedik cikkelye miatt.
    
A tárca közleménye felidézte: az európai kisebbségvédelmi keretegyezményben az államok vállalták, hogy elismerik a kisebbségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz, Bukarest pedig következetesen a vonatkozó nemzetközi szabványok betartására figyelmeztette Kijevet, amikor az Ukrajnában élő románok jogainak védelme került terítékre a kétoldalú kapcsolatokban.
    
Victor Micula külügyi államtitkár jövő héten Kijevbe utazik, éppen azért, hogy az ukrajnai román kisebbség helyzetéről tárgyaljon. "Elvárjuk, hogy az Ukrajnában élő román kisebbség jogai ne sérüljenek" - szögezi le közleményében a bukaresti külügyminisztérium.
    
Az ukrán parlament kedden fogadta el az új oktatási törvényt, amely három év átmeneti idő után megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől. A középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán, a kisebbségek nyelvén való oktatás pedig kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban engedélyezett.
    
A román külügyminisztérium adatai szerint (a románnal azonosnak tekintett moldovai nyelvűeket is beleértve) Ukrajnának 400 ezer román anyanyelvű lakosa van. Romániában 50 ezren vallották magukat ukránnak a legutóbbi népszámláláson.